MAGUNKRÓL

A Szerb Olvasókör munkássága ebben az időszakban a nemzeti szellem megőrzésére és ápolására összpontosult, de harcot kellett vívni az Olvasókör fennmaradásáért is. Csak 1939-ben alakult át a Szerb Olvasókör Közkönyvtárrá. Ekkor a Könyvtárnak közel 2500 könyve és 250 tagja volt. Célja az oktatás és a kultúra terjesztése volt. A németek 1941-ben megszállták a várost, és a Sokolski dom udvarán felgyújtották a Könyvtár ott talált állományát és levéltárának anyagát. 1945-ben Városi Olvasóterem néven újjáalakult. 1948-ban átköltözött Nagykikinda egyik legszebb épületébe, a Vincahidi palotába, amelyben ma is található. 1952-ben a Könyvtár Jovan Popović (1905-1952), nagykikindai születésű ismert írónk nevét vette fel, aki az összes ingóságát a városnak ajándékozta.

A háború utáni időszakban a könyvtár állománya és az olvasók száma egyre nő; gyarapszik az osztályok száma; a dolgozók nagy lelkesedéssel szerveznek irodalmi esteket, kiállításokat, előadásokat; kiadói és más tevékenységet folytatnak.

1952-ben a Könyvtár Jovan Popović (1905-1952), nagykikindai születésű ismert írónk nevét vette fel, aki az összes ingóságát a városnak ajándékozta.
A háború utáni időszakban a könyvtár állománya és az olvasók száma egyre nő; gyarapszik az osztályok száma; a dolgozók nagy lelkesedéssel szerveznek irodalmi esteket, kiállításokat, előadásokat; kiadói és más tevékenységet folytatnak.